Budapest 2 Vegas

repülni jó, de nem 15 órán keresztül

Reggel nem tudtam addig aludni, ameddig terveztem, az izgalom kiverte az álmot a szememből. Gyorsan felkeltem hát és azon törtem a fejem, mi az amit itthon hagyok, mi az amit meg kellene csinálni még az új weboldalon.

Aztán csörgött a telefon és Topin mondta, hogy ők elindultak, 2 óra és felvesznek minket is. Az idő gyorsan eltelt, már rohanhattunk is le a félig összerakott bőröndökkel az autóhoz. Gyors bemutatkozás után már ment is a viccelődés, a társasággal már biztos hogy nem lesz probléma :)

A reptérre megérkezve elköszöntünk sofőrünktől, aki volt olyan kedves és Kaposvártól a reptérig szállította a csapatot. Behúztuk a bőröndöket a váróba és megnéztük, hogy időben vagyunk-e. Kitaláltuk, hogy az úton biztos hideg lesz, így jobb ha mindenki elővesz legalább egy pulcsit. Nyilván a legnagyobb bőröndben és annak is a legalján van, így ott a váró közepén gyorsan szét is rámoltunk. Aztán a megkülönböztetés és a biztonság érdekében betekertük csomagjainkat. A csomagok körbe körbe tekerése közben szépen el is szédültem, így eldöntöttem, hogy ilyen pörgő-forgos csodákra én Vegasban biztos nem ülök fel.

Elkezdtük a check-int, jó hosszú sort kellett végigállnunk. Nem tudom ennyi ember minek megy New Yorkba, ahol jól el lehet kapni a sertés influenzát, de hát az ő dolguk. Már a sorban elkezdtek minket ellenőrizni, jöttek az előre jelzett kérdések. Hova mennek, mit csinálnak ott, ki csomagolta a bőröndöket és mikor? Nah Topin erre adott egy olyan választ, amin az ellenőr behasalt :)

- Én csomagoltam, itt az előbb!

- Itt a váróban?

- Igen.

Jah, hogy nem az a kérdés ki tette ezt a csodálatos csomagolást a bőröndre és mikor, hanem hogy a benne levő dolgok mikor kerültek bele...

A repülőnk időben elindult, bár Kapca és Topin parázhatott kicsit, hogy tudnak-e jönni. Várólistásak lettek ugyanis, mert a gépre túlfoglalás történt. Szerencsére felfértek. Mi pedig jó pókereshez illően pozicióban foglaltunk helyet, a 42 soros gép leghátulján a 42. sorban. Hamar rájöttünk, hogy repülés közben ez semmi előnnyel nem jár, sőt rosszabb mint vakon ülni. Egyetlen előnye, hogy a megmaradt 3.3 decis üdítőket nekünk adják, jobban mondva inkább csak Selindeknek, mert közülünk ő az egyetlen szerencsés.

9 órát szenvedtünk végig, mert elég kényelmetlen volt a hely, és aludni se tudtunk, de végül megérkeztünk New Yorkba. Itt többször átvizsgáltak minket, egyből levették az ujjlenyomatainkat és fénykép is készült rólunk, majd mikor a fémkeresőn kellett átmennünk akkor valami idióta aki kiképző táborba képzelte magát annyit ordibált, hogy már kezdett rajtunk úrrá lenni a félelem. Szegény Topin annyira összezavarodott, hogy 3-4x kellett átmennie a fémdetektoron és mindig besípolt. Végül ezen is túljutottunk és jöhetett a megérdemelt kaja/pia.

Evés közben épp mondom a srácoknak, hogy már az út nagy részén túl vagyunk, nincs sok hátra. Az időeltolodás szépségein elmélkedtünk, mikor mondják a srácok, hogy New York és Vegas között 3 óra eltolódás van. Hmmm... Ez csöppet meglepett, már csak azért is, mert a kinyomtatott repülőjegyen az állt, hogy 20:59-kor szállunk fel és 23:59-kor szállunk le. Nah most ez pont 3 óra, ami azt jelenti, hogy ha az időeltolódást is belevesszük akkor 0 perc alatt odaérünk. Ez jobb mint amit elsőre gondoltam :) Csak ugye azt lássuk be, hogy ez nem reális adat, valahol hiba került a mátrixba. A megoldás: az időeltolódás ez ellenkező irányba van, azaz 6 óra repülés vár még ránk. Ez mindenkit sokként érintett, így a témáról nem is beszéltünk többet.

A belföldi repülő sokkal jobb volt, de az előnyeit nem nagyon tudtam kiélvezni, mert utolért az álom és elnyomott. Néha felriadtam, de gyakorlatilag jó ha fél órát ébren voltam. Leszállás után jött megint egy érdekes rész. A csomagjaink keresése. Olyan volt mint egy labirintus játék, ahol az elágazásoknál kis utalások és jelzések biztosítják a megfelelő irányban való tovább jutást. Mentünk mozgólépcsőn, folyosón és a végén eljutottunk egy metró aluljáróba. Itt már azért kezdtem csodálkozni, hogy körülöttünk nincs senki, pedig elég sokan voltunk a gépen és számomra az is meglepő, hogy metróval kell tovább mennünk. Jó kalandorokhoz méltóan a végén kitartásunk elnyerte jutalmát és megtaláltuk a kincset, amit egy néger óriás őrzött Budapest táblával.

Gyanus. Ez lenne a magyar olimpikon akinél lakni fogunk? Megpróbáltam kapcsolatba lépni vele és megérdeklődni, hogy ismeri-e a Supola Zoltán nevü helyi szerencsevadászt. Ilyet ő nem ismer, de szivesen elvisz minket a hotelba. Egy újabb infó ami gyanakvásra ad okot. Mi nem hotelban lakunk, hanem egy Ranch villájában. Megkérdeztem, hogy limuzinnal jött-e, amire igennel válaszolt, majd elkezdett integetni hogy kövessük. Gyors döntést kellett hozni, és arra szavaztam, hogy a Budapest tábla és a limuzin meggyőző.

Mikor megláttuk a fehér limuzint, akkor kicsit kiment az álom a szemünkből és nem érdekelt, hogy a gyors szállásra érkezés helyett jön egy kis városnézés. Végig a Stripen, majd irány a Rhode Ranch, ahol Supi várt minket. Megismerkedtünk a szállással, mondtuk hogy ez jó lesz elfogadjuk és 1-2 óra trécselés után elmentünk aludni...


Nagyobb térképre váltás

Chaar-Lee
    « 1/1 »
    #4
    ShanKl
    2017-10-19 14:30:45
    Propecia Fiv Cialis Free 30 Day Trial Finasteride Non Funziona Propecia cialis Keflex Is Making Me Itch
    #3
    Merk
    2009-06-28 21:10:31

    Qtya jó az oldal a comment frissítéssel és a post-galériás megoldással. GZ!Azért az álmos fejeket nem értem ;)

    #2
    Chaar-Lee
    2009-06-27 18:39:03

    Selindeknek ez a beszólás olyan jól sikerült, hogy ez volt az egyetlen dolog ami feldobott minket a repülőn és egész végig ezzel poénkodtunk Laughing

    Bélabácsi meg nem az a fajta, akit olyan könnyű berugatni, de azért kitesz most magáért és ha koccintatni akarunk vele, akkor nem mond nemet Wink

    Jól indul, gratula!

    Ezt már olvastam, mindenki beszart a röhögéstől: "A repülőn pozíciótok volt mindenkin!" Cool

    Bélabácsi kijózanodott már?

    #1
    Kakuszi Gábor
    2009-06-27 11:07:18

    Jól indul, gratula!

    Ezt már olvastam, mindenki beszart a röhögéstől: "A repülőn pozíciótok volt mindenkin!" Cool

    Bélabácsi kijózanodott már?

    « 1/1 »

    A cél voltaképp mi is?
    A cél, megszűnte a dicső csatának,
    A cél halál, az élet küzdelem,
    S az ember célja e küzdés maga.

    Kapcsolódó bejegyzések
    Login
    Youtube videók
    Friss kommentek

    Eladó Ház Üzlet Ercsi
    Eladó Családi Ház Ercsiben