BME - ELTE
egyetemi kézilabda
Bizakodva vártam a csütörtök estét, mert ismét az ELTE kézilabda csapatával kellett összecsapnunk. A tét nem volt kisebb, mint esély a 4-be kerülésre. Azért csak esély, mert állítólag a TF-nek nem indul idén a csapata, így minden esélyünk megvan arra, hogy részt vegyünk a 3 napos egyetemi döntőn.
Egyszer sikerült már ezt elérnünk, a BME életében nem tudom mióta nem volt erre példa, szóval ez egész nagy eredménynek számít. Ráadásul itt végre kiléphet az ember a saját osztályából és válogatott, vagy NB1-es játékosok ellen küzdhet.
Az elmúlt 5 évben mindig megvertük az ELTE-t, nem nagyon aggódtam amiatt, hogy mi is lesz az eredmény. Szépen bemelegítettünk, a játékosok felét a MAFC adta, a többiekkel pedig játszottam már a korábbi években. Nézők is jöttek, olyan igazi meccs hangulat kezdett kialakulni. Öcsémnek kezébe nyomtam a fényképezőt, ő pedig lelkesen kattintgatott vele 
. Mind az ellenfélnél, mind nálunk volt Százhalombattai játékos, így ez adott még egy plusz motivációt a pályán, olyan battai játékosokkal és ellen játszhatok, akikkel korábban nem, mert más korosztály voltunk.
Aztán elkezdődött a meccs, és jött a hidegzuhany. Levi a battai srác az ELTE-nél csak ontotta a gólokat. 3:11-re húztal el, mikor időt kértünk, de még ezek után is ők lötték a következő gólt és már 9 volt közte. A meccs teljesen elúszni látszott. Ekkor azonban olyan történt, ami csak ritkán fordul elő, valahonnan erőt merítettünk, kezdtük hatástalanítani az ELTE támadásait és gólokkal bombáztuk a kapujukat. 8:13, majd 18:18 és a félidő már 20:20-szal zárult.
Olyan, mintha nem történt volna semmi, csak kóstolgatta volna egymást a két csapat. A második félidőben viszont folytatni tudtuk a támadásainkat ugyan olyan elánnal mint korábban, így 34:26-ra elhúztunk. Bravúros teljesítmény és én is felszabadultan tudtam játszani, a hangsúly nem a védekezésen, hanem a gólgyártáson volt, ami nekem kedvez 
. Végül 40:31-re legyőztük az ELTE-t, nem szakadt meg ellenük a sorozatunk. Nagyon jó volt egy ilyen meccsen ismét részt venni, ezek a típusú játékok hiányoznak nekem...
