7 meccs egy hétvégén

Vártam nagyon a hétvégét, mert szombatra a régóta várt webconf volt betervezve, és végre úgy nézett ki, hogy jut egy nap a saját dolgaimra is. Az események viszont kicsit másképp alakultam, hagytam magam sodorni az árral és a pillanatoknak élni.

Szombaton reggel 7-kor keltem, mert 10:00-kor meccset játszottunk a Zrinyivel. Írtam már korábban, hogy idén megint van motiváció a kézilabdához és igyekszem is komolyan venni, ezért lelkiekben felkészülve érkeztem a meccsre, még listát is nyomtattam a játékosokról, mert erre a pályára nem lehet csak úgy bejutni. Már reggel éreztem azonban, hogy az alkatrészeim így korán reggel még nem a legjobbak, ez aztán meg is mutatkozott a meccsen. Védekezésben nem tudtam azt nyújtani amit kellett volna, 2x hagytam labdához jutni a szélső, amiből aztán gól is lett. A büntetőket 75%-ban sikerült értékesíteni, de a 4-nél mikor hibáztam már nem próbálkozhattam tovább. Le lettem cserélve, mentálisan nem voltam talán toppon. Az egészet az bélyegezte meg, mikor az első félidő végén félpályára kaptam indítást, és a velem visszafutó játékost úgy próbáltam kicselezni, hogy 9m-en befékeztem, ő elrobogott előttem mint egy gyorsvonat, majd a kaput célbavettem. A probléma csak az volt, hogy az ellenfelem olyan hirtelen mozdulatot tett, hogy a térde elment, valószínű térdszalag szakadás, a kiabálása pedig megfagyasztotta bennem a vért és majdnem kővé dermedtem a hatoson. Azt se láttam mennyivel lőttem mellé, de elég rendesen...

Meccs után gyors fürdés, aztán irány a webconf. Itt ebédeltem egyet, megnéztem a webanalízisről szóló előadást, meghallgattam mit mond a Drupálról Palócz István. Erre azért is voltam nagyon kiváncsi, mert a Drupál gyakorlatilag egy hasonló eszköz, mint amit én fejlesztek, csak nyilván többet tud és kicsit másképp. Mivel eddig úgy fejlesztettem, hogy a kutatásra nem sok idő maradt, így a Poety CMS-t gyakorlatilag a tapasztalatok, saját ötletek és az éppen felmerülő problémák szülték. Meglepődtem kicsit, mert ezzel a burokban történt fejlesztéssel teljesen hasonló felépítést és alapokat sikerült megalkotnom, mint ami a Drupálra jellemző. Ismerkednem kéne még a rendszerrel és más rendszerekkel is, csak emiatt úgy örülnék, ha 1 nap 48 óra lenne inkább... Miután a gondolataim ott is elkalandoztak, átmentem az ustream.tv előadásra, amitől sokkal többet vártam. Azt hittem stream technológiákról és különböző okos megoldásokról lesz szó, ehelyett egy sima önfényezés volt, hogy mekkora jó ez a cég, stb. Semmi gondolatébresztő, semmi új technológia bemutatása, csalódás. A végére pedig a Turbó fokozatot néztem ki, ide inkább az előadó miatt mentem, nem a téma érdekelt. Bártházi András tudott megint érdekeseket mondani, így újabb 2 nejegyzést került a todo listámba, hogy mik azok a technológiák amiknek utána kell néznem.

Hazafelé aztán kitaláltam, hogy a szombat épp eléggé leszívott ahhoz, hogy erre a napra tegyem a hazalátogatást. Rég voltam már Ercsiben, és Marrakesh előtt illene azért otthon is lenni kicsit. Reggel gondoltam majd visszajövök és dolgozom amíg bírok. Öcsém keresztbe húzta számításaimat, és belerángatott a vasárnapi focikupába. Igent mondtam, mert úgy volt, hogy kora délután vége lesz, de a pluszt az adta, hogy Százhalombattán a csarnokban rendezték, amit 9 éve hagytam ott, előtte pedig több mint 1000 órát játszottam azon a pályán, szal nosztalgia.

9-kor felkeltettek, megnéztük apámmal az autó alját, ahonnan leszakadt valami védőburkolat, mert szegény autó nem bírta a múltkori hegyi túrát, B túlsúly soknak bizonyult. Szóval leműtöttük a fekvőrendőrök által összegyűrt alumíniumot, majd irány a pálya. Öcsém ismerősei voltak a csapattársaink, legtöbbjük BME gépész. Jófejek voltak. Áron hozott mezt, így nem az otthon talált 10 éves felszerelésben kellett tolnom. Én lettem a kapus, mert védeni szeretek, csak nagyon ritkán védhetek, konkrétan szerintem 10 éve nem védtem. Az első 2 meccsen jól el is bíztam magam, mert 11-et rúgtunk, és mindössze 1-et kaptunk, az is potya gól volt, a védőink szerencsétlenkedtek valamit. A 3. meccs is jól sikerült, de itt már bosszankodtam, mert az egyetlen értelmes lövés beakadt a hálóba. Aztán jött az alázás, amikor a 4. meccsen az utolsó 5 percben sikerült 3 olyan gólt kapnom, amitől úgy égett a pofám, hogy nagyon. Van egy olyan speciális képességem, hogy a terpeszem annyira kicsit, hogy kb Gunniess rekorder lehetnék, ennek következménye, hogy egy alsóba érkező lövést nem tudok kispárgázni. Természetesen mind a 3 alkalommal csontra eltalálták ezeket a sarkokat, én meg mind beszívtam és ki is kaptunk 1-gyel. Nem számított, elsők lettünk a csoportba, de engem letört. Majd a döntőbe jutásért kikaptuk az egyetlen csapatot, akik igazán tudtak játszani, le is vertek minket 4:0-ra. A 3. helyet azonban megszereztük, így focin sikerült kupát nyernem. Fizikailag kicsit elfáradtam, a merevségtől úgy mentem a végén mint egy görnyedt papóka.

Nyereményünk x forint értékű kaja az E-Battában, így felmentünk a srácokkal egy jó pizzára. Mindenkit kaja várt otthon is, ezért nem akartunk túl sokat enni, 7-en rendeltünk 3 pizzát. Sajnos a rendelésünk kevesebb volt mint a levásárolható, így kitaláltuk, hogy desszertnek palacsintát fogunk kérni. Ez volt a baj. Bemondtuk, hogy 6x2 palacsintát kérnénk, 6 lekváros és 6 nutellás, de azt elfelejtettük mondani, hogy darab és nem adag. Így fél óra után a pincér egy hatalmas tálcán 24 palacsintával állt elő, ami kb annyiba került mint az addigi rendelésünk a piát is beleértve. Tejszinhab rózsák, narancs szeletek, öntet meg minden. Guszta, de nehezebb volt leküzdeni ezt a sok kaját, mint azt a 6 meccset. Kigömbölyödve aztán hazaindultunk...

Chaar-Lee

    A cél voltaképp mi is?
    A cél, megszűnte a dicső csatának,
    A cél halál, az élet küzdelem,
    S az ember célja e küzdés maga.

    Kapcsolódó bejegyzések
    Login
    Youtube videók
    Friss kommentek

    Eladó Ház Üzlet Ercsi
    Eladó Családi Ház Ercsiben