Az élet nem végtelen...

egyszer úgyis meghalunk

Tök jó dolog, amikor az ember végre úgy tud lefeküdni, hogy nem kell aggódni attól, hogy mi az amit nem csinált meg az adott napon, vagy épp azért megy már aludni, mert nem bírja nyitvatartani a szemét. Boldogan és békésen tértem nyugovóra éjfél körül, de nyilván nem lenne egyszerű az élet, ha ne produkáltam volna valami érdekeset.

Hajnal 4:30-kor arra kelek, hogy bizony pisilni kell és ezt így félálomba gyorsan el is tudom intézni. Kifáradtam a WC-re ahol azt tapasztaltam, hogy valami ismeretlen érzés van bennem. A hasam bal oldalától lefelé valami fáj. Nem gyomor fájás. hanem valami tök ismeretlen, olyat amit korábban még nem éreztem.

Sokat nem törődtem vele, visszatértem pihe-puha ágyikómba, de az álom nem akart jönni, a fájdalom pedig erősödött. Mi a túró!? Megnyomogattam a hasam fájós területét, meg a nem fájósat is, de nem sikerült a fájdalmat fokozni, nem olyan mint egy zúzódás. Nem is gyomor rontás, vagy hasmenés szerű érzés. Kicsit kezdtem aggódni és próbáltam álmot erőltetni a szememre, de beláttam hamar, hogy ez most nem megy. Gondol, gondol, gondol, így az erősödő fájdalommal ez nem is annyira egyszerű.

Vegyük elő hát a google-t, mit mond az ilyen esetekre. A széken alig bírtam ülni, lövésem se volt mit keressek. Végül úgy döntöttem, hogy nem éb fogom megfejteni az esetet és még csak azt se tudom, hogy hova tudnék hirtelen bemenni, ezért bízzuk a mentőkre a dolgot. Kedves néni megkérdezte miben segíthet, gyors diagnózis telefonon keresztül, végül abban maradtunk, hogy kapok ügyeletet aki kijön.

Megnyugodtam. Soha korábban nem voltam ilyen helyzetben, hogy mentőt kellett volna hívni valami hirtelen előtörő okosság miatt. Ráadásul most itt szenvedek egyedül, még segítő kéz sincs a közelemben. Kipróbáltam a hátra döntött széket, a nem hátra döntött széket, a földön fekvést, az ágyon fekvést, majd a szobában való sétálgatást. Mind ugyan olyan rossz. Rázott a hideg, fájt a hasam mint az állat. Számoltam a múló perceket, hogy az ügyelet kiérjen végre. Bekapcsoltam a TV-t, de nem tudta elvonni a figyelmem, majd 30-35 perc után ismét hívtam a 104-et, hogy mégis mi lesz, küldtek valakit? Megnyugtattak, hogy igen.

Elég félelmetes ezt átélni, itt vagyok nulla testi problémával, majd egyszer csak arra ébredek, hogy mindjárt meghalok kb a fájdalomtól. Nem jut soha eszembe, hogy a haláltól kéne tartani, de ilyen helyzetben csak megfordul az ember fejében. Persze egyből azok a dolgok ugrottak be, amit eddig is tudtam magamról, hogy az alkotás vágy hajt előre és előre. Ha ma meghaltam volna, azt bántam volna csak, hogy annyi de annyi minden van amit be szeretnék még fejezni és olyat adni az embereknek, amire mindig emlékezni fognak. Azt hiszem így próbálom elkerülni az elmúlást, kicselezni a halált.

Végül persze megjött az ügyelet, én remegő testtel beengedtem őket és próbáltam minél gyorsabban válaszolni a kérdéseikre, hogy aztán tegyenek velem valamit, amitől jobb lesz. A megoldás egy hatalmas injekció képében érkezett a seggembe, amitől 15-20 perc múlva már úgy éreztem, hogy aludni is tudnék. Azt mondták, hogy valószinű vesekővem, vagy vesehomokom van. Remek. Azonnal kell szereznem ez ellen valamit, mert még egy ilyen szenvedést nem akarok.

Felhívtam hát Anycit, hogy nem-e akar esetleg feljönni így hajnal 5:30-kor Pestre és elfáradni velem a kórházba, mert nem vagyok benne biztos, hogy tudok vezetni. Feljött. A kórházban pedig megerősítették a feltételezést, hogy vesehomok vagy kő, de az x-ray nem mutatja ki. Igyak sok folyadékot és készüljek fel, hogy bármikor célba vehetem az Erzsébet kórházat. Biztos ami biztos kaptam végbélkúpot is, ami enyhíthet a bajomon, de ha bedugom, akkor azonnal ágy, mert olyan lesz mint egy lórugás. Remélem a következő pár estén azért nem kell elveszítenem szüzességem...

Chaar-Lee
    « 1/1 »
    #1
    Walkman_
    2009-11-05 03:35:57

    U bazz, jobbulást! Azt mondják nem kellemes, és többféle módja van az eltávolításnak, de ha túlvagy rajta, mintha misetörténtvolna ;)

    « 1/1 »

    A cél voltaképp mi is?
    A cél, megszűnte a dicső csatának,
    A cél halál, az élet küzdelem,
    S az ember célja e küzdés maga.

    Kapcsolódó bejegyzések
    Login
    Youtube videók
    Friss kommentek

    Eladó Ház Üzlet Ercsi
    Eladó Családi Ház Ercsiben